Az objektum mintegy 80 méterre fekszik a holdjáró jelenlegi helyzetétől, a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterben. Már novemberben észlelték, de a felfedezésről csak most számolt be a Hszinhua kínai hírügynökség. A közösségi médiában a legvadabb találgatások kaptak szárnyra: egyesek szerint ez a Kuanghan-palota, a holdistennő, Csang’o (róla kapta nevét az űrszonda) otthona a kínai mitológia szerint. Mások szerint ősi civilizáció nyoma.
Szakértők szerint vélhetően egy egyenetlen sziklatömbről van szó, egy kődarabról vagy egy kráter pereméről. A formájára észszerű magyarázat lehet, hogy ez egy nagy kőtömb, amelyet egy becsapódási esemény tárt fel – írta a Twitteren Andrew Jones, a kínai űrprogram szakembere.
A napenergiával működő Jáde Nyúl-2 most közelebbről is megvizsgálja az objektumot. A Hold talaján ez az utazás azonban várhatóan 2-3 holdbéli napba, vagyis 2-3 hónapba telik – írja az Our Space tudományos portál.
A 2018 decemberében útnak indított Csang’o-4 az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre a Déli-sark Aitken-medencéjének Von Karman-kráterében A tudományos misszióban a holdjáró segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek, vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
